A szépség keresésének nyomai már az emberiség legkorábbi civilizációiban is megtalálhatóak. A szépség és a harmónia, a mások és magunk előtti kedvező megjelenés, a kulturált külső az ember természetes törekvése, lényeges és elengedhetetlen feltétele a társadalmi megjelenésnek. A rendezett, megnyerő külsőhöz hozzátartozik az arc, a száj és a fogazat harmóniája, esztétikája. Az elszíneződött fogak azonnal szembetűnnek a társadalmi érintkezésben, rendkívül hátrányos benyomást keltenek. A fehér, ragyogó fogak, mint az egészségesség, sikeresség, az egészség szimbólumai, ma is – de már kétezer évvel ezelőtt is – jelentős szerepet játszanak. Az ókori „fejvadászok” a rabszolgapiacon, korunk „személyi tanácsadó cégei” a munkaerőpiacon – mindkettő saját korának human resource managementje – egyik lényeges szempontként veszik figyelembe a munkaerő kiválasztásánál a fogazat állapotát.
Mi is okozza az elszíneződéseket?
A klasszikus színező ágensek a szájüregben az egyes ételek, italok és a különböző szokások. Így gyakoriság szempontjából a vezető helyen állnak a dohányzás, a tannintartalmú italok – mint a kávé, a tea és a vörösbor. Egyes szájöblítő szerek hatóanyagai, mint a klórhexidin, cetilpiridinium-klorid, benzalkonium-klorid, sanguinaria, eszszenciális olajok, valamint a terápiás célokra alkalmazott ón-fluorid, az ezüstnitrát is elszíneződést okozhatnak. A táplálékok közül különösen a szójaszósz és a bogyókból készült szörpök (pl. ribizli). A dentális plakk, a fogkövek képesek felvenni a festékanyagokat, de ugyancsak elszíneződik a kezdődő kárieszes erózió (fogszuvasodás) vagy a kialakult szuvas lézió is. A tannintartalmú italok még plakkmentes fogfelszíneken is képesek színes réteget alkotni, különösen az alsó frontfogak nyelv felőli felszínein.
És most röviden a fogfehérítés típusairól…
Fogfehérítésből elég sok félével találkozhatunk már a fogorvosi rendelőkben. A legenyhébb, teljesen kellemetlenség mentes kategóriába tartozó bio fehérítésről érdemes szót ejteni. Ebben az esetben is (mint minden esetben) csak fogkő mentes, tiszta fogakat szabad fehéríteni. A kezelés előtt fogkő eltávolítás javasolt (bio fehérítés esetében, ha nem vérzik az íny, egy ülésben is elvégezhető a fehérítéssel együtt), majd a fogak leszárítása következik, ínyvédő felhelyezése, fehérítő anyag felvitele és lámpás megvilágítás következik és végezetül a fehérítő anyag és ínyvédő eltávolítása. A bio fehérítés esetében maga a fogfehérítésre használt anyag enyhe fehérítő hatással bír, nem okoz fogérzékenységet, teljes mértékben környezetbarát. A következő kategóriát a kémiai és lámpás indikációjú fehérítők követik. Ezek hatása erőteljesebb, akár egyszerre több árnyalatnyi fehérítést is várhatunk, viszont az esetek jelentős részében a fehérítést követően 24-48 órán keresztül kisebb-nagyobb érzékenység és fájdalom nyilallások előfordulhatnak. A harmadik kategóriát a lézeres vagy ózonos fehérítők alkotják. Árban és hatásfokban is jelentősen többet tudnak az előző két kategóriánál, illetve itt várható leginkább fogérzékenység előfordulása. Az otthoni használatos általában sínes fogfehérítők esetében nagyon kis százalékban fordul elő bármilyen érzékenység, de ebben az esetben is javasolt szájhigiénikusi és/vagy fogorvosi konzultáció.
A fogfehérítés után várható fogérzékenység kezelésére elég szűkös eszközkészlettel rendelkeznek általában a fogorvosok és szájhigiénikusok, mivel egy 24-48 óráig tartó esetleges érzékenységről beszélünk. Lehetőség van zománc visszatöltését segítő külső anyagok, ecsetelők használatára, speciális fogkrém alkalmazására. Ez esetben az érzékenységet az okozza, hogy a fogfehérítés következtében a tubullusokból „kirobbantott” elszíneződések után a tubullusokban jelen lévő folyadék jóval intenzívebben közvetíti az ingereket a külvilág és a fog dentin része között, mivel az elszíneződések sok esetben, mint egy „csatornafedő vagy kupak”, nagymértékben redukálták, csökkentették azokat. Az érzékenység rövid időn belül elmúlik.
Forrás: Dr. Gáspár Lajos – Gáspár Dental, Gáspár Medical Center
