Jelen ismeretek szerint általában a legjobb eredmény, a legjobb beépülés a körszimmetrikus csavarimplantátumtól várható, melynek anyaga titán. Ha van megfelelő csontkínálat, akkor első választásként minden esetben ilyen típusú implantátumot választunk. Amennyiben nem tudjuk a körszimmetrikus lehetőséget választani, mert a csontkínálat korlátozott vagy más akadálya van, akkor mint második választást csontpótlást tervezünk (augmentáció), ezt követi a körszimmetrikus implantátum.. Ha ez sem ad kielégítő eredményt, akkor harmadik választás képpen az egyéb formájú implantátumok jönnek szóba.

Titán anyagot az allergiák megelőzése érdekében használ a fogászat, illetve a titán mellett a cirkónium-oxid biokerámiából készült implantátumokat is lehet alkalmazni a fogpótlások erősebb rögzítése érdekében. Az úgynevezett cirkón implantátumok és a rájuk épített cirkónium koronák vagy hidak segítségével teljesen fémmentes pótlásokat lehet készíteni, mely a fémallergiában szenvedő páciensek számára is gond nélkül viselhető, panaszokat nem okoz. A legfőbb előnyei, a fémmentesség mellett még az esztétikum (mivel fehér színű az implantátum, ezért a pótlások alól sem tűnik át). Alapvetően három esetben preferáltabb a titánötvözetű implantátumoknál: fémallergiában szenvedő betegek esetén, krónikus betegségekben szenvedőknek és a nagyon magas esztétikai igényekkel rendelkezőknek.

Sinus lift, azaz arcüreg emelés a felső kisörlő és nagyörlőfogak hiánya esetén végzett csontfeltöltő eljárás.

Különösen az idősek között fordul elő gyakran a csonthiány kérdését megoldani képes sinus lift műtét szükségessége. A felső állcsontban már 40 év felett a rágófogak hiánya nagyon gyakori és az itteni csontmennyiség ritkán elegendő az implantátumok biztonságos behelyezéséhez. Ezért gyakran van szükség csontpótlásra, vagyis sinus lift műtétre. A modern fogászat egyik célja, hogy megfeleljen a legújabb társadalmi elvárásoknak és időnként a divatirányzatoknak is. Ez utóbbiakban egyértelműen megfigyelhető tendencia, hogy egyre csökken a kivehető részleges vagy teljes lemezes fogpótlást igénylők aránya és növekszik a fix pótlásra vágyók száma. Ez az egyik fontos mozgató rugója annak a fejlődésnek is, mely az arcüreg csontfeltöltésével végzett beavatkozások egyre gyakoribb elvégzését mint választható alternatívát biztosítja a pácienseknek, mellyel az implantátumok beültetésének feltételeit lehet biztosítani. Ezt tovább erősíti a mediában tapasztalható az implantációt, a csontpótlást egyre szélesebb körben elfogadó vélemények ma már elsöprő túlsúlya.

Segítségével olyan esetben is lehetségessé válik implantátumok behelyezése, amikor a páciens kis csontkínálata miatt (vékony, keskeny és ritka csontozati adottságok) a hagyományos módszerekkel szinte lehetetlen lenne. A mágneses eszköz elektromágneses alapon működő szerkezet, mely pici, finom, ütés szerű aktivitásával – mely a páciens számára egy minimális koppantó érzést jelent – a csontállomány formázására alkalmas. A készülék segítségével egyszerre lehet a csontot vastagítani, szélesíteni és sűríteni. Minden esetben szintetikus csont hozzáadására is lehetőség van és ezzel ha már az implantátumot az eredetileg vékony, keskeny, ritka gyenge csontban sikerült rögzíteni, akkor további csonttal való megerősítésre is lehetőség nyílik.

Fontos szempont, hogy még a vékony csontozattal rendelkezők esetén is nagyobb esély legyen a leginkább non invazív eljárással a szervezetet legkevésbé megterhelő módon implantátumot behelyezni. Ezzel elkerülhető például a nagy műtétet jelentő csípőcsontból, koponyatetőből való csontkivétel és az állcsontba való átültetés. Így a MM-al vékony csontú betegek részére is sok esetben megteremthető a feltétel, hogy lehessen a foghiányt implantátumok segítségével úgy pótolni, mely a páciens számára a legjobb evési, rágási, beszéd, esztétikai és ízlelési élményt biztosíthatja.

A piezosebészeti eljárások kifejlesztésének célja a csontszövet kíméletes megmunkálása

A piezo sebészeti eszközök ultrahangos rezgés segítségével rendkívül finom, precíz és kíméletes csontmegmunkálást tesznek lehetővé. Segítségükkel azon páciensek esetén ahol kevés, vékony, alacsony és ritka csont áll rendelkezésre, olyan műveleteket tudunk végezni, hogy a csont kitágításával, plasztikázásával, csontpótlással együtt alkalmassá tehető az implantátum befogadására. Ahol hagyományos eszközökkel nem lehetséges implantátum behelyezése a csont csekély mennyisége miatt, ott sokszor a piezosebészeti eszközökkel alkalmassá tehető.

Számos tanulmány foglalkozik a szövetekben létrejövő változásokkal, a piezo eszközök szöveti hatásaival, valamint a csont gyógyulási folyamataival. Megállapítható számos kísérletes és klinikai vizsgálatból, hogy a piezo csontvágás rendkívül kíméletes és gyors és igen kedvező csontgyógyulási folyamat követi.

A csontmegmunkálási folyamatok igen jelentős részében az implantológiai, szájsebészeti beavatkozások az ideálishoz vagy szükségeshez képest hiányzó csontmennyiség pótlásával egészülnek ki. A csonthiányok feltöltésére különböző emberi (allograft) vagy állati eredetű (xenograft), illetve szintetikus anyagok terjedtek el. A szivacsos agyvelősorvadástól (BSE) való félelem miatt manapság sokan vonakodnak az általában alkalmazott marha eredetű anyagtól. Talán ez is oka annak, hogy a szintetikus úton előállított csontpótló anyagok használata iránt – ilyen az Activioss bioüveg és a membrán – megnőtt az érdeklődés. Sikeres megoldást jelent az eddigi adatok szerint ez az anyag, rendkívüli intézkedések és garanciák révén mind immunológiai, allergia, mellékhatások, fertőzés, szövődmények szempontjából a legbiztonságosabbak közé tartozik.  Ugyanakkor mivel nem állati vagy emberi csont, így fertőzések, betegségek átvitele kizárt, és ezen bio-csont struktúrája a legalkalmasabbak közé tartozik arra, hogy beültetve életképes új csont keletkezzen belőle.

Az allograftok, xenograftok tulajdonságaikat tekintve mind csökkentebb értékűek, mint a betegből második műtéttel kivett saját csont (állkapocs, csípőcsont, koponyacsont, borda stb.), emiatt mindkét eljárási tendencia (a saját és a nem saját csont) rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal.

A csontmegmunkálási folyamatok igen jelentős részében az implantológiai, szájsebészeti beavatkozások az ideálishoz vagy szükségeshez képest hiányzó lágyrész és csontmennyiség pótlásával egészülnek ki. A lágyrész– és csonthiányok feltöltésére különböző emberi (allograft) vagy állati eredetű (xenograft) , illetve szintetikus anyagok terjedtek el, valamint lehetőség van a beteg saját anyagából vér, csont, lágyszövet stb. segítségével egyes anyagpótlásokra (autograft).

Amennyiben a fogat körülvevő csontszövet működése zavart szenved, a csontágy funkcióját nem fogja tudni tökéletesen ellátni, mely a fogak idő előtti elvesztésében, instabilitásában, fogeltávolítások, gyökércsúcs rezekciók utáni csontosodás elégteleségében és az implantátumok sikertelenségében mutatkozhat meg.
Az állcsontokat érő behatások, az állcsontokon végzett műtéti beavatkozások, sérülések, hiánybetegségek, a fogazat és az állcsontok fejlődési zavarai; a csontdestrukciót okozó megbetegedések rendre módosíthatják az állcsontok szerkezetét, élettani teherátvivő szerepét. Az implantátum beültetése nem lehetséges abban az esetben, ha a csont mennyisége vagy minősége nem elégséges, mert az implantátum egy élő, megfelelő szerkezetű, jó vérellátással rendelkező csontban tud csak megmaradni.